Alkalmazási technikák vízben{0}}oldható műtrágyákhoz
A vízben{0}}oldható műtrágyák jelentős előnyöket kínálnak a műtrágya-felhasználás hatékonyságának javítása, a mezőgazdasági víz megőrzése, a környezetszennyezés csökkentése, a termésminőség javítása és a munkaerő megtakarítása terén. Alkalmazásuk során azonban el kell sajátítani a következő technikákat sajátos jellemzőik alapján:
Kerülje a közvetlen alkalmazást; használjon két-lépéses hígítási módszert
A vízben{0}}oldható műtrágyák tápanyag-koncentrációja magasabb, mint a hagyományos összetett műtrágyáké, vagyis alacsonyabb kijuttatási mennyiségre van szükség. A közvetlen kijuttatás könnyen gyökérkárosodást vagy "műtrágyaégést" okozhat, ami satnya vagy gyenge palántákat eredményezhet. A két-lépcsős hígítási eljárás nemcsak egyenletes alkalmazást biztosít, hanem javítja a tápanyag-felhasználás hatékonyságát is.
Gyakran alkalmazzon kis mennyiségeket
Mivel a vízben{0}}oldható műtrágyák gyorsan hatnak, és nem maradnak meg sokáig a talajban, a „keveset és gyakran” elve kulcsfontosságú. Ez igazodik a növény gyökérrendszerének folyamatos tápanyagfelvétel iránti igényéhez, és minimalizálja a nehéz, egyszeri kijuttatásokhoz kapcsolódó kimosódási veszteségeket. Az alkalmazási mennyiség általában 3–6 kg/m2 (kb. . 0.2–0,4 kg/100 m²) alkalmazásonként.
Biztosítsa a tápanyag egyensúlyt
A vízben{0}}oldható műtrágyákat jellemzően talajáztatással, lombpermetezéssel vagy öntözőrendszerekbe injektálva (például csepegtetővel vagy locsolóval) juttatják ki. Fontos megjegyezni, hogy csepegtető öntözés esetén a sűrű gyökérnövekedés csökkenti a talaj-alapú tápanyagoktól való függőséget, így a növény jobban függ az öntözőrendszeren keresztül szállított tápanyagoktól. A kiegyensúlyozatlan műtrágyaformula akadályozhatja a termés növekedését. Ezenkívül a vízben{5}}oldható műtrágyákat soha nem szabad hagyományos árvízi öntözéssel vagy szabadon-folyó vízzel kijuttatni, mivel ez pazarláshoz és egyenetlen eloszláshoz vezet.
Használja más műtrágyákkal kombinálva
A vízben-oldható műtrágyák gyorsan- hatnak, és általában csak fejtrágyaként- szolgálnak; a szokásos mezőgazdasági termelésben nem helyettesíthetik a hagyományos műtrágyákat. A kiegyensúlyozott megközelítés-, amely az alaptrágyákat fedő-trágyával, a szerves és szervetlen műtrágyákat, valamint a hagyományos műtrágyákkal-oldható vízben-egyíti, csökkenti a költségeket és maximalizálja az egyes műtrágyatípusok előnyeit.
Alkalmazza önmagában, vagy csak keverje össze nem-lúgos növényvédő szerekkel
A gazdálkodók gyakran használnak vízben{0}}oldható műtrágyát a lombozaton a tápanyaghiány vagy a gyenge gyökérnövekedés enyhítésére a zöldségekben. Azonban tanácsos ezeket a műtrágyákat önmagukban kijuttatni, vagy csak nem-lúgos növényvédő szerekkel keverni. A lúgos anyagokkal való keverés fémionok reakcióját és kicsapódását okozhatja, ami a műtrágya vagy a peszticid levélkárosodásához vezethet.
Kerülje a túlzott öntözést
Elsősorban műtrágyázási célú öntözéskor csak annyi vizet öntsünk, hogy a gyökérzónát megnedvesítsük. A gyökérzónák mélysége jelentősen eltér a növények között; ásóval a talajba ásva határozhatja meg a konkrét mélységet. A túlzott öntözés nemcsak a vizet pazarolja, hanem a tápanyagok kimosódását is okozza a gyökérzóna alatt, -hogy elérhetetlenné válik a növény számára, és pazarolja a műtrágyát. Ez különösen igaz a karbamid- és nitrát-alapú nitrogénműtrágyákra (például kálium-nitrát, kalcium-ammónium-nitrát, nitro-foszfát műtrágyák és nitrát-nitrogéntartalmú, vízben{6}}oldható műtrágyák), amelyek vízveszteségre vagy nagymértékben kifolyóképesek.
Akadályozza meg a felületi só felhalmozódását
A csepegtető műtrágyázás hosszú távú-használata üvegházakban vagy polialagútban a só felhalmozódásához vezethet a talaj felszínén, ami gátolja a gyökérnövekedést. A műanyag talajtakaró alatti csepegtető öntözés alkalmazható a sók talajfelszínre való vándorlásának megakadályozására.






